Ígéretem szerint leírom mit jelent a Tarot 0. kártyája, a Bolond és miért kapcsolódik a Kezdethez.
Ez a kártya azt mutatja, amikor valaki könnyedén, bátran elindul és nem gondol a következményekkel. Tisztán, egyszerűen csak követi azt az utat, amerre szerinte mennie kell, nem görcsöl, önfeledt, gondtalan, egyszerű, gyermeki. Nem cipel nehéz terheket, éppen csak annyi van nála, amire közvetlen szüksége van. Bizakodó, szereti a természetet, annak részének érzi magát. Magányos, de könnyen beilleszkedik bárhová. Optimista, derűs.
Mikor lehet szükségünk a Bolond energiájára?
Ha belekezdünk valami újba, és még nem tudjuk pontosan mit hoz majd nekünk, de nagy kedvünk van hozzá, hogy kipróbáljuk, szükségünk van erre az egyszerű, könnyed nekibuzdulásra. Nem érdemes magunkat kétségekkel, félelmekkel, „mi lesz ha nem sikerül”? féle kérdésekkel terhelni. Ha van egy erőteljes elképzelésünk arról, hogy mit szeretnénk megvalósítani, de még nem teljesen kidolgozott, kezdjünk bele, a magunk tempójában, a magunk kedvéért, hiszen a Bolond a saját szíve vágyát követi. Hallgassunk mi is a szívünkre, és ne az elménk okoskodásaira arról, hogy ki fognak nevetni, nem is értünk hozzá eléggé, kínos lesz, ha kudarcot vallunk. Ezeket helyettesítsük a vágyunk képeivel, azt lássuk magunk előtt, hogy hová szeretnénk jutni, mit szeretnénk érezni, átélni. Minden mást pedig megszerezhetünk út közben. Fel fogunk nőni az aktuális feladatokhoz, hiszen ha a szívünk vágyát követjük, sokkal egyszerűbb tanulni, magunkba szívni az újat. Képzeljük nyugodtan akár mesehősnek magunkat, aki bátran elindul, mert tudja, hogy ezt kell tennie.
A Bolond – csak a kívülállók, a külvilág számára tűnik bolondnak, de legfőbb jellemzője az, hogy szabad és boldog.
A Bolondot a legjobban akkor tudjuk megközelíteni, ha visszagondolunk a gyermekkorunkra. Arra, amikor semmi sem tűnt lehetetlennek, amikor mi is boldogok és önfeledtek voltunk. Amikor hittünk abban, hogy az álmaink valóra válnak.
Miben tud nekünk segíteni ez a kártya?
Gondoljunk ezen a héten a gyermekkorunkra és emlékezzünk vissza, hogy mit szerettünk csinálni, hogyan, mennyi energiával kezdtünk hozzá valamihez, mit szerettünk játszani, milyen meséket hallgattunk és mi szerettünk volna lenni, kire néztünk fel és kire akartunk hasonlítani, hogyan akartunk élni az életünket. Gondoljunk vissza minél több részletre, és keressük meg azokat a dolgokat, amit még most is szívesen csinálnánk, mindegy, hogy akár más módon, vagy más eszközökkel.
Mit felejtettünk el? Mire nem gondoltuk már rég, van-e ilyen részlet, ami most meglep, hogy már évek óta nem gondoltál rá? Vajon miért tűnt el?
Milyen aggályaink alakultak ki azóta, és gondoljuk át, biztos, hogy mindegyik indokolt?
Keressük meg azt az érzést, amikor szerencsésnek, különlegesnek éreztük magunkat, és éljük át újra! Az a gyerek még most is itt van, csak azóta alkalmazkodott a külvilághoz.
Találjuk meg mi lehetne az a tevékenység, ami visszadná ezt a különlegesség érzést, mi adhatna nekünk olyan erőt, energiát, ami felett egykor olyan könnyedén rendelkeztünk. Hogyan tudnánk átélni újra saját „mindenhatóságunkat”? Lehet ez egy tárgy, egy szokás, egy öltözködési mód, egy jelmondat, egy fogadalom, egy új alapelv, de belőlünk, legbelső magunkból fakadjon.
Amikor visszagondoltam a gyermekkoromra, nekem legjobban az tűnt fel, hogy folyton mozogtam, ugrabugráltam, nem győztem a bennem feszülő energiát levezetni. Biztosan azért ez a részlet ragadt most meg a legjobban, mert az utóbbi időben nem érzem ezt a erőt magamban, lelassultam, fáj sokszor a lábam, minden bajom van. És persze mostanában egyáltalán nem mozgok, nem járok tornázni, itthon sem kezdek hozzá, mint régebben, és egyáltalán nem érzem jól magam a testemben. Pedig én az vagyok, az a lány, akit majd szétvetett az erő és a jókedv!!
Aztán, ahogy most belegondoltam, nemrég voltam a kertünkben és vagy 3-4 órán át gereblyéztem és zsákokba gyűjtöttem a lehullott leveleket. Az elején alig tudtam lépni a fáradtságtól, a végére viszont úgy belejöttem, hogy alig akartam abbahagyni és rengeteg energiát adott utána. Még másnap is éreztem a testemben az erőt és egy jófajta felszabadultságot a lelkemben.
Ezért én azt határoztam el, hogy mozogni fogok újra, persze ki kell találnom még, hogy mikor és mennyit, de a héten elkezdem és meg is tervezem, hogy hogyan lehet egy betartható és élvezetes formát találni. Mert nekem arra az energiára és felszabadultságra, amit ad, szükségem van! Ezzel az energiával pedig más téren is jól járok majd, és úgy fog hatni, ahogy eddig sokszor, hogy segít legyőzni a kishitűséget, bizonytalankodást, mert erőssé, vidámmá és magabiztosság tesz. Ez nem mágia, egyszerűen ilyen anyagokat választ ki az intenzív mozgás a szervezetben.
Remélem ti is rátaláltok valami fontos gondolatra, ami segíthet az új kezdethez. Ha van kedvetek, írjátok meg: sorsvezeto@freemail.hu vagy írjatok kommentet.
Fotó: google képek
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: